Szerző: Veres Dániel L.

Érkezett az előző bejegyzéshez (Mennyibe került az SMS Szent István? / 2021.08.16.) két kérdés, javaslat, ezekre reagálnék.

Először is idézem Szakács András kommentjét:

„És az ország méretéhez, gazdasági erejének figyelembevételével ez mekkora erőbedobást kívánt? Van az a legenda, hogy az ország (sztorija válogatja) X százaléknyi GDP-be került.”

Igazából ez eszembe juthatott volna, mikor vizsgáltam a témát, de a közérthető példára koncentráltam, nem pedig erre, holott teljesen jogos és érdekes kérdés.

Namármost, ha jól értelmezem GDP, GNP és egyéb finomságok nem nagyon vannak, illetve mai formájukban még nem léteznek a dualizmus idején, plusz nem is sikerült pár óra keresés után sem találnom 1912-es adatot, ami valami ilyesmiről szólna. (Nyilván a megjelenés után egy órával jön majd valaki, hogy ő megtalálta…). A legközelebbi, amit találtam, az 1916-os adat, tehát már javában a háborús gazdaságból származik, de muszáj lesz ezt használni.

Eszerint a „tiszta nemzeti jövedelem” – bárminek is felelne ez ma meg egész pontosan – Magyarországon 6.742.000.000, azaz hatmilliárd-hétszáznegyvenkét millió korona volt.[1] Ez valószínűleg valamivel alacsonyabb lehetett az 1912-es évben, de ebből kiindulva összességében valahol a 0,8 és 1% közötti számot tehet ki a csatahajó építési költsége. Ehhez képest, ma Magyarországnak, mint NATO tagállamnaknak, a GDP-jének 2%-át kell a hadiiparra fordítania.[2] A teljes hadiiparra, míg a Szent István esetén egyetlen hajóról beszélünk.

Megtaláltam még, szintén nem az 1912-es, de az ahhoz képest egy évvel korábbi teljes magyar költségvetési adatot is, ez: 1.556.000.000, azaz egymilliárd-ötszázötvenhat millió koronára rúgott.[3] Tehát – az 1911-es költségvetéshez hasonlítva az 1912-es kiadást – durván 3,82%-ot (!) tett ki a dreadnought. Egyébként ugyanebből a dokumentumból kiderül, hogy a Monarchia teljes költségvetésének mintegy 14%-át a hadikiadások tették ki.[4] Ami – az 1916-os adattal számolva – a „tiszta nemzeti jövedelem” nagyjából 7%-át is kitenné.

Long story short: iszonyatos pénzeket költött a Monarchia hadiparra, illetve a Szent István csatahajó költségei is, még százalékban is szabadszemmel láthatóak.

A másik visszhang pedig Pelles Márton, a blogbejegyzés alá írt kommentje (ilyet is lehet ám), ezt is idézem:

„Esetleg érdemes lehet a korablei (sic!)[5] aranyalapú koronát arany értéken is átszámolni a mai forintra, mert az angol font nem ugyanúgy inflálódott, mint az értékét viszonylag jól örző (sic!) arany, és a kettő indexéből egy kompozit indexet gyártani a korabeli korona és a mai forint összevetésére, mert nekem aranyalapon rendre a te összegeidnek duplája jön ki, miközben 1913 előtt nálam is 1 font = 24 korona 2 fillér.”

Bevallom kissé feszélyezve érzem magam, attól hogy bölcsészként egy közgázossal kell „összecsapnom”, gazdaságtörténeti terepen, de azért igyekszem. 😃

Nézzük hát meg ezt a verziót. (Mondtam, hogy több módon lehet számolni. A cikk második felében egy harmadikat is megnézünk.) Először is, van egy olyan fogalom, hogy pénzláb: ez egy adott valuta értékét mutatja meg egy kilogramm színaranyban.[6] Na most, én kompozit indexet nem fogok tudni számolni, ránéztem a képletekre és elsírtam magam, azonban az aranyalapú számolásokat elvégeztem.

Valóban, 2,6-szor magasabb ár jön ki akkor, ha a Szent István 60.000.000 koronás árát előbb átszámoljuk színaranyra (1kg arany = 3280 korona tehát: ~18 tonna arany), majd az aranyértékét szorozzuk át mai áron forintra.[7],[8] Az így kapott szám 315.000.000.000, azaz háromszáztizenöt milliárd forintra rúg. Ebből 1.000 helyett, már 2.600 autóbusz jönne ki.[9]

Ahhoz, hogy valamelyest ellenőrizni tudjuk a két egymástól jelentősen eltérő eredményt, kiszámoltam és összevetettem háromféle módon a Szent István csatahajó, 1 kg fehér kenyér és 1 db friss Népszava árait. Ez látható alább:

SMS SZENT ISTVÁN

Eredeti ár191260.000.000 K
Font alapú számolás2021121.000.000.000 HUF
Arany alapú számolás2021315.000.000.000 HUF
Kenyér alapú számolás2021130.000.000.000 HUF

1 KG FEHÉR KENYÉR

Eredeti ár19120,32 K (32 fillér)
Font alapú számolás2021642 HUF
Arany alapú számolás20211682 HUF
Valós ár2021692 HUF

NÉPSZAVA

Eredeti ár19120,08 K (8 fillér)
Font alapú számolás2021160 HUF
Arany alapú számolás2021420 HUF
Kenyér alapú számolás2021173 HUF
Valós ár2021400 HUF

Mielőtt megmagyaráznám a számokat, meg kell említenem a „kenyér alapú számolást”, ez volna ugyanis egy harmadik módja a koronaérték számításának. Ez arra alapszik, hogy a kenyér egy alapvető élelmiszer, aminek különösebben nem változik sem az elkészítési módja, sem a anyagköltségi relatív ára, tehát a mai árát elosztva az 1912-essel meg lehet kapni egy szorzót (2162,5), amivel beszorozva az akkori árakat, megkapjuk a mai értékeket.

Ha a kenyér alapján számolunk, akkor egy, az általam használt (font alapú) számolásnál valamivel magasabb, de közel azonos számokat kapunk. A 32 filléres ár egyébként egy átlag vonás, mivel a korabeli apróhirdetéseket kutatva több helyen 28, illetve 36 filléres árakat találtam egy kg kenyérre, 1912-ben.[10],[11] Hasonlóképpen a Tesco és az Aldi árait átlagoltam a 2021-es, valós árhoz.[12],[13] Sajnos egyik cég sem szponzorál, de igény volna rá.

A kenyér és a csatahajó árainál a számok a font alapú számítást igazolják, míg a Népszava esetén az aranyalapút. Hogy lehet ez? Spekuláció, de valószínűleg összességében drágább a napilap előállítása, mint 1912-ben volt. Mindemellett, a csatahajó esetében hajlandó lennék elfogadni a magasabb árat, de azt, hogy egy kiló kenyér közel 1.700 forintnál állna meg, én nem tartom túl valószínűnek.

Továbbá – és megint megjegyzem, hogy nem szívesen szállok vitába a közgázossal – , de megnéztem az arany, a font és a dollár értékének alakulását az elmúlt 50 évre visszamenőleg, s míg az utóbbi kettő folyamatos, de egyenletes inflációt mutat, addig az arany esetében az látszik, hogy 2006-ig nagyjából szinten volt, azóta pedig borzalmasan elszállt.

Míg 1971 augusztusában 1 kg arany 530,81 fontot ért, addig ma ez 42.168,6 font. Ez egy 79-szeres (!) értékváltozás (7900%). Míg ezzel párhuzamosan, azonos időintervallumon belül a font értéke 14,5-szörösen változott „csak”, azaz egy 1450%-os emelkedést tudhat magáénak.

Ha az aranyértékét dollárban számoljuk, akkor 1306,93 USD-ról inflálódott 57.292,63 USD-ra egy kg arany ára. Azaz 4383%-os inflálódás figyelhető meg, míg maga a dollár csak 675%-ot inflálódott.

A fenti adatok mind kiszámíthatóak a BullionbyPost (USD), illetve BullionbyPost (GBP), valamint a már az előző cikkben is említett Official Data oldalak segítségével.

De kérem Mártont, hogy ha valamiben tévedek feltétlenül jelezze, illetve a kompozit index is érdekesen hangzik, csak az én képességeimet meghaladja.

(Te jó ég és én ezt egy gyorsan megírható, rövid kis cikknek terveztem. 😱)

LÁBJEGYZET:

[1] Magyarország és Ausztria nemzeti jövedelme; In: Magyar Gyáripar; VI. évfolyam; X. szám; 11.

[2] Magyarország növeli a katonai kiadásokat – 2024-re teljesíti a NATO-követelményeket; In: Portfolio; [2021.08.20.]; https://www.portfolio.hu/gazdasag/20180608/magyarorszag-noveli-a-katonai-kiadasokat-2024-re-teljesiti-a-nato-kovetelmenyeket-288296

[3] Nagyhatalmak katonasága; In: Kincses Kalendáriom; Budapest; Rákosi Jenő Budapesti Hirlap Ujságvállalata, 1911; 368-369; 368.

[4] Ezt a számot hibásan adtam meg a kommentre adott eredeti válaszban, a Facebookon.

[5] https://64.media.tumblr.com/82ab51c920556382a973a8329b45d74d/33f777c0bba011bd-4a/s500x750/6b12e5bdef05ad8635cde9d3684de1eea4972569.gifv

[6] Pénzláb; In: Magyar Katolikus Lexikon; [2021.08.20.]; http://lexikon.katolikus.hu/P/p%C3%A9nzl%C3%A1b.html

[7] Greisiger Róbert: A pénz és annak alapját képező értékről; In: Bányászati és Kohászati Lapok; XLII. évfolyam; II. kötet; 1909; 17. szám; 268-274; 273.

[8] Az aktuális aranyárfolyam: http://www.arany-arfolyam.hu/ Gyakorlatilag folyamatosan változik, én végig 17.244.000 forint = 1 kg arany értéken számoltam.

[9] Veres Dániel L.: Mennyibe került az SMS Szent István?; In: Mémarchia; [2021.08.20.]; https://memarchia.wordpress.com/2021/08/16/mennyibe-kerult-az-sms-szent-istvan/

[10] Kovács Sándor: Sütőde a Szt István-tér 7. sz. alatt; In: Szeged és Vidéke; VIII. évfolyam; 21. szám; 1912; 8.

[11] Schweiger I.: A közönség figyelmébe!; In: Félegyházi Hirlap Egyesült Félegyházi Hiradó; XXX. – XVIII. évfolyam; 49. szám; 1912; 8.

[12] https://bevasarlas.tesco.hu/groceries/hu-HU/products/2004020261499

[13] https://www.aldi.hu/hu/kinalatunkbol/azon-melegeben/reszletes-oldal/ps/p/azon-melegben-kovaszos-cipo-12/

Hozzászólás